Veszélyesek az alumíniumot tartalmazó dezodorok?
Drucken

Veszélyesek az alumíniumot tartalmazó dezodorok?

24. április 2015 · Kommentieren

Az utóbbi időben egyre több spekuláció lát napvilágot az alumíniumtartalmú dezodorok és izzadásgátlók lehetséges egészségügyi kockázatait illetően. A témakörben nagy a bizonytalanság és a tudatlanság. Ez már azzal kezdődik, hogy nem egyértelműen elkülönítve használjuk a „dezodor“ és az „izzadásgátló“ fogalmakat, pedig ezek eltérő terméktípusokat jelentenek. Egyéb féligazságok és helytelen állítások is fokozzák a vitát. Ezért szükségessé vált ezek tisztázása.

Stefan Mulder, a CD termékfejlesztési vezetője közérthetően elmagyarázza a legfontosabb összefüggéseket, és megválaszolja a legfontosabb kérdéseket:

Mi a különbség egy dezodor és egy izzadásgátló között?

Stefan Mulder: A dezodorok (röviden: deo-k) különböző kiszerelésben kaphatók, ilyenek például a spray-k, a golyós-, vagy pumpás adagolóval ellátott kiszerelések. Hatásukat főleg alkohol (részben antibakteriális adalékanyagokkal kombinálva) és illatanyagok révén fejtik ki. A természetes alkohol antibakteriális hatása fékezi az izzadtságbontó baktériumok szaporodását, és ezáltal megakadályozza a kellemetlen testszag kialakulását. A dezodorok hatása tehát arra irányul, hogy az izzadtságnak ne keletkezzen kellemetlen illata. Az izzadtság mennyiségét azonban alig csökkentik, így az izzadságfoltok (nedvesség) továbbra is problémát jelenthetnek. Az antibakteriális hatás mellett hozzáadott parfümök és illatanyagok gondoskodnak arról, hogy az esetlegesen fellépő izzadságszagot a dezodor illata hatékonyan elfedje. A dezodorok igény szerint, de lehetőleg zuhanyozás után használhatók, és általában 24-órás hatással rendelkeznek.

A másik csoport az izzadásgátló termékek csoportja, amelyek szintén számos kiszerelésben kaphatók, úgy mint spray, golyós-, és adagolópumpás változat, vagy stift. A dezodorokkal ellentétben ezek alumíniumsókat (ACH) tartalmaznak, melyek összehúzzák a verejtékmirigyeket, és ezáltal csökkentik a hónaljtáji izzadtságképződést. Tehát ahol nem termelődik izzadtság, ott szag sem képződhet, mivel az alumínium izzadásgátló hatása miatt a baktériumok számára nem alakul ki táptalaj. Az alumínium a verejtékmirigyek felületén rakódik le, és csak egy bizonyos idő elteltével bomlik le, ezért a terméket nem feltétlenül kell minden nap ismét felvinni. Az izzadásgátlókat érdemes este alkalmazni, és nem közvetlenül a hónalj borotválása után, mert jelenleg még nem tisztázott, hogy mennyi alumínium juthat be az emberi szervezetbe. Erre vonatkozóan folyamatban van egy hosszú távú európai szintű vizsgálat, de az eredményekre még legalább egy évet kell még várni.

Figyelem: Nem minden gyártó használja helyesen a dezodor és az izzadásgátló kategóriákat, és előfordulhat, hogy a dezodor szót egy olyan termék címkéjén, vagy palackján találjuk meg, mely alumíniumot (ACH) is tartalmaz. Ebben az esetben vessünk egy pillantást az összetevők listájára a termék hátoldalán. Az alumínium minden esetben az összetevők listájának (INCI) felső részén található, és az alumínium-klorohidrát fogalomban bújik meg. Egyes valódi dezodorokat (ACH nélkül) gyártó vállalatok ma már megkönnyítik a fogyasztó számára a tájékozódást. Ezek, a dezodor első oldalán jól látható módon feltűntetik, hogy „alumínium-mentes“ – egy ideje a CD is ellátja ezzel a felirattal a dezodorait.

A fentieket mérlegelve tehát már a cikk címe, „Veszélyesek az alumíniumot tartalmazó dezodorok?“ sem helytálló, hiszen a valódi dezodorok alapvetően nem tartalmaznak alumíniumot. A címnek helyesen így kellene hangzania: „Veszélyesek az alumíniumot tartalmazó izzadásgátlók?“ – és ezzel helyben is vagyunk:

Milyen lehetséges egészségkárosító hatások hozhatók összefüggésbe az izzadásgátló termékekkel?

Stefan Mulder: Az utóbbi időben egyre gyakrabban hozzák összefüggésbe az alumínium/ACH hatóanyagot az emlőrákkal és az Alzheimer kórral. Ez idáig azonban nincs tudományosan megalapozott bizonyíték ezekre az összefüggésekre.

Honnan származik a gyanú, mely szerint az alumínium emlőrákot okozhat?

Stefan Mulder: Rendelkezésre állnak arra vonatkozó adatok (főleg Angliából), hogy az emlőrákban szenvedő páciensek emlőszöveteiben több alumínium halmozódik fel. A mellmirigyek és a hónalj térbeli közelsége miatt alakult ki az a gyanú, hogy ilyen összefüggés állhat fenn. Viszont az, hogy a szóban forgó többlet alumínium ténylegesen az izzadásgátlókból származik-e, nem tisztázott. A táplálékkal, az alufóliába csomagolt élelmiszerekkel, a gyógyszerekkel és magával az ivóvízzel is elvileg jelentősen több alumíniumsó jut be a szervezetbe, mint azt az izzadásgátló termékekről feltételezik. Más testápoláshoz szükséges termékek, például egyes fogkrémek, szemfestékek, vagy rúzsok is gyakran tartalmaznak alumínium vegyületeket. Nem tisztázott azonban, hogy ezek az alumínium vegyületek összegezve hogyan hatnak a szervezetre. Az Amerikai Rákellenes Társaság (American Cancer Society) és a heidelbergi Német Rákkutató Központ cáfolják ugyan az összefüggést, de amíg nincs egyértelmű bizonyíték, addig ajánlott az óvatosság.

Mi a helyzet az Alzheimer kórra vonatkozó adatokkal?

Stefan Mulder: Itt is hiányoznak a tudományos bizonyítékok. Ugyan vannak arra utaló jelek, hogy az alumínium behatolhat a szervezetbe és ott kárt tehet az idegrendszerben, azonban ezeket csak nagyon magas dózis mellett és csak állatkísérletekben bizonyították. Ilyen magas koncentrációk kozmetikumokban nem fordulnak elő. Ezen kívül az állatkísérletek eredményeinek átültetése emberekre ebben az esetben nagyon nehéz, és nem feltétlenül bizonyító erejű.

Az, hogy mennyi alumíniumot vesz fel a szervezet, az a bőr állapotától is függ, nem igaz?

Stefan Mulder: Igen. Ügyeljünk arra, hogy alumíniumot tartalmazó izzadásgátlókat csak egészséges, nem irritált bőrfelületen alkalmazzunk. És ne közvetlenül borotválás után. Ekkor ugyanis a bőrön nagyon kicsi sérülések találhatóak, melyeken könnyebben bejuthat az alumínium. Az hogy az alkalmazott termék spray, golyós termék, vagy krém/stift, ebből a szempontból nem lényeges.

Honnan tudhatom, hogy túl sok alumínium jut be a szervezetembe, és ez hol halmozódik fel?

Stefan Mulder: Az alumínium a földkéreg harmadik leggyakoribb eleme. Az alumíniumvegyületek természetes módon előfordulnak az ivóvízben, valamint a zöldségekben és a gyümölcsökben is. Ezen kívül megtalálhatók egyes élelmiszer-adalékanyagokban is, például színanyagokban, melyek pékáruk díszítésére engedélyezettek. Ez a könnyűfém alumínium-fóliáról vagy evőeszközökről is bekerülhet az élelmiszerekbe.

A kozmetikai ipar nem csak az izzadásgátlókban használ alumínium vegyületeket, hanem többek között egyes fogkrémekben, rúzsokban, vagy szemfestékekben is. Ezen kívül használnak alumíniumot a gyomorégés elleni gyógyszerekben és egyes oltóanyagokban is.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal, EFSA (European Food Safety Authority) már 2008-ban meghatározta a heti alumínium-bevitel mennyiségének határértékeit. A szervezetbe az élelmiszerrel bejutó mennyiség azonban nehezen állapítható meg. Még több a bizonytalanság abban a kérdésben, hogy mennyi alumíniumot vesz fel a szervezet a kozmetikai termékekből a bőrön keresztül. A német Szövetségi Kockázatkutatási Intézet (BfR) ezért sürgősen további vizsgálatokat kezdeményez ebben a kérdésben. Minden esetre az biztosan állítható, hogy a legkisebb bőrsérülésen is a megszokottnál nagyobb mennyiségű alumínium kerülhet be a szervezetbe. A BfR ezért azt javasolja, hogy közvetlenül a hónalj borotválása után ne használjuk alumínium tartalmú izzadásgátlókat. Tehát az a kérdés, hogy az alumíniumsók jelentenek-e emlőrák-, vagy Alzheimer-kockázatot, tudományosan még nincs végleg eldöntve.

Sok dezodor és izzadásgátló azzal reklámozza magát, hogy nem hagy foltot a ruházaton. Itt milyen összefüggést lehet felfedezni?

Stefan Mulder: Elvileg az izzadásgátlókban található alumíniumsók reakcióba lépnek az izzadtsággal és (a legtöbb esetben sárga) elszíneződéseket okoznak. További adalékanyagok, pl. szilikon hozzáadásával a gyártók megpróbálják csökkenteni ezt a foltképződési problémát. Teljesen ezt azonban nem lehet kiküszöbölni. Az izzadásgátlókban lévő alumínium a permetezés során gyakran „fehér porként“, vagy „fehér sávként“ láthatóvá válik a sötét ruházaton. Az alumínium részben reakcióba lép az izzadtsággal, és a világosabb ruházaton sárgás színű szennyeződéssé alakul.

A valódi dezodorok viszont egyáltalán nem tartalmaznak alumíniumot (ACH), ezért a dezodoroknál nem is merül fel ez a folt probléma. Világos és sötét ruházaton sem.

Hogyan foglalható tehát össze az alumínium kérdése?

Stefan Mulder: Az alumínium kérdése hitkérdéssé fejlődik. Sok nem tisztázott részlet van, és nagy a zűrzavar. Aki biztosra akar menni, az alumíniumsók nélküli dezodorokat használ. Viszont abban az esetben, ha valaki nagyon erősen izzad, vagy sokáig úton van, az alumíniumot tartalmazó izzadásgátlóknak is megvan a maguk létjogosultsága. Ebben az esetben dezodorok és izzadásgátlók felváltva történő használatát javasoljuk, így elkerülhető az izzadásgátlók mindennapos használata. És a legfontosabb szabály: ne alkalmazza közvetlenül borotválás után. Ez a szabály mindkét típusra vonatkozik, így az izzadásgátlók esetében elkerülhető, hogy az apró sérüléseken keresztül alumínium jusson a szervezetbe, dezodorok esetében pedig a frissen borotvált bőrfelületen az alkohol által okozott égető érzést kerülhetjük el.

A CD milyen alumínium-mentes dezodorokat gyárt?

Stefan Mulder: A CD márka igen széleskörű dezodor kínálattal van jelen a piacon. A dezodor spray-k mellett a CD vízililiom, gránátalma, citrus/hársvirág illatú golyós és pumpás dezodorokat is kínál, újdonságunk továbbá a narancsvirág illatú “boldogságérzés” CD dezodor. Az alábbi képen láthatóan, mostantól az összes ilyen termék első oldalán egyértelműen fel van tüntetve, hogy mivel dezodorról van szó, „Alumíniumsókat nem tartalmaz“.

Üdvözlettel,
az Ön CD csapata

Zurück zur Übersicht

Hinterlasse einen Kommentar

Dein Kommentar wird zeitnah geprüft und im Anschluss veröffentlicht. Veröffentlicht wird lediglich dein Kommentar und keine personenbezogenen Daten. Näheres findest du in unserer Datenschutzerklärung.